Hírek

Szimin Behbaháni kapta a Janus Pannonius Költészeti Díjat A perzsa Szimin Behbaháninak ítélték a Janus Pannonius Költészeti Díjat, a művész az elismerést Pécsen vette át csütörtökön. 2013. augusztus 29. A perzsa Szimin Behbaháni kapta az idén a Janus Pannonius Költészeti Díjat , melyet a Zsolnay Porcelánmanufaktúra művésze, Erdei Viktor tervezett A Magyar PEN Club elnöke, Szőcs Géza által tavaly alapított, magán és kormányzati forrásból finanszírozott, 50 ezer euróval, oklevéllel és egy Janus Pannonius-szoborral járó kitüntetéssel olyan jelentős életművel rendelkező költőket ismernek el, aki hozzájárult a nemzetek, kultúrák közötti párbeszéd erősítéséhez. Szimin Behbaháni költő és polgárjogi harcos 1927-ben született Teheránban, az egyik legnagyobb élő perzsa költőként tartják számon. Kétszer jelölték Nobel-díjra.
Forrás:Népszabadságonline
Újra megjelennek a Zsolnay-termékek az orosz piacon 2013. szeptember 17. 21:55 MTI Újra megjelennek a Zsolnay Porcelánmanufaktúra a termékei Oroszországban, a cég kezdetnek Moszkva központjában nyit üzletet - számolt be Bachar Najari tulajdonos az orosz fővárosban zajlott tárgyalásáról az MTI-nek kedden. A Vörös tér közelében álló Gosztyinij Dvor nevű neves üzlet- és kiállítási központban láthatóak ezen a héten a pécsi porcelánmanufaktúra legszebb darabjai. Az Imperija Farfora (Porcelán birodalom) nevű orosz cég standján a meisseni, valamint angol és japán porcelán termékek mellett mutatják be a Zsolnay gyár étkészleteit, vázáit, dísztárgyait. Az oroszországi lehetőségeket két-három hónapja kezdték felkutatni, hiszen a Zsolnaynak fontosak az igényes, gazdag piacok. Ezek között tartják számon az oroszt is, továbbá Kínában, Japánban, valamint az Egyesült Államokban és Angliában is megkezdték a piaci lehetőségek feltárását - mondta el Bachar Najari. "A Zsolnay cég üzleti filozófiája és stratégiája az elkövetkező évekre az, hogy a világszínvonalú márkák közé kerüljön. Ezért jöttem személyesen, hogy megnézzem, hol fog megjelenni a Zsolnay-termék a moszkvai piacon. Nekem nagyon tetszett, és ahogy mások is elmondták, nem mindennapi lehetőség a Vörös térnél megjelenni a Zsolnayval. A világon bármely cég örülne az ennek" - nyugtázta az orosz fővárosban kedden nyílt kiállításon való részvételt a szíriai származású svájci-magyar üzletember. Hozzátette, arról tárgyalt moszkvai partnerével, hogy Zsolnay-üzlet nyílik Moszkvában. A jövő hónapra várják oroszországi partnerüket Magyarországra, akkor tervezik elindítani a projektet. A Zsolnay Porcelánmanufaktúra tulajdonosa jelezte: örömmel tapasztalja, hogy a magyar állam is arra törekszik, hogy felfrissítse a gazdasági kapcsolatokat Oroszországgal. "Mi is látunk ebben jövőt, a két kultúra ismeri egymást, egyszerűen fel kell újítani a kapcsolatokat" - tette hozzá, és köszönetet mondott a magyar kereskedelmi képviseletnek, amely mindent megtett az orosz együttműködés sikeréért. Bachar Najari megjegyezte, hogy abban az időszakban, amikor évekig nem voltak magyar termékek az orosz piacon, az angol, francia, német cégek betöltötték a piaci űrt. Velük nem lesz könnyű versenyezni, de a Zsolnay-porcelán annyira különleges és elismert termék a világban, hogy számít a sikerre. Elmondása szerint számos piacról pozitív visszajelzés érkezett.  15. Komlóért Expó 2013.augusztus 30-szeptember -1-ig került megrendezésre a 15. Komlóért Expó, melyen a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. is képviseltette magát, a látogatók nagy örömére. Minden érdeklődőnek lehetősége nyílt arra, hogy kipróbálja a porcelánfestés fortélyait. Büszkeségünk... Háborút indított a Zsolnay  a gagyi utánzatok ellen 2013. augusztus 30. Nemzetközi program keretében újul meg a Zsolnay kerámiával díszített műemlék, a szegedi Gróf Palota. A határon átívelő együttműködés Szabadkával, Zentával közösen a szecessziós értékek megőrzésére biztosít lehetőséget a délalföldi városnak. Úgy tűnik azonban, hogy déli szomszédunkkal ellentétben sajátosan értelmezik Szegeden az értékek megőrzését. A Gróf Palota tető felújítása során Szegeden az eredeti Zsolnay kúpcserepeket utánzatokkal pótolnák, melyeket egy pár éve gründolt, eszközökkel alig-alig rendelkező vállalkozás készítené, amelynek az előző évben annyi személyi költsége sem merült fel, amennyi egy részmunkaidős minimálbéres foglalkoztatására sem elegendő. Ezzel szemben az elmúlt években Szabadka a Zsinagóga, Zsolnay kerámiáinak pótlására több tízmillió forintot fordított. A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. a szegedi Gróf Palota Zsolnay kúpcserepeinek újragyártásával kapcsolatban több csatornán is kereste a kapcsolatot az építtetővel – Szeged Város Önkormányzatával – mivel a Zsolnay a Szeged Városi Televízió – Zana Attilával – az önkormányzat fejlesztési irodájának beruházási csoportvezetőjével készített riportjából értesült arról, hogy az eredeti Zsolnay cserépformák felhasználásával, Budapesten – a fentebb körülírt nacionáléval bíró – vállalkozásnál gyártatják le a kúpcserép pótlásokat. Pedig korábban restaurátor szakvéleményt is készíttetett a Város a Gróf Palota épületkerámiáiról, mely anyagban már akkor javasolta a restaurátor a kúpcserép újragyártások során a Zsolnay gyár megkeresését. A Zsolnay gyár szerint az építtető egyetlen alkalommal sem kereste meg. A Zsolnay hosszas telefonálgatás után tudta csak elérni Szeged Város Önkormányzatának illetékeseit, nyilatkozatukat várva arról, hogy milyen megfontolás alapján jutottak arra a döntésre, hogy a műemlék épületük értékeit kockára tegyék azzal, hogy a Zsolnay kerámiák pótlását – ráadásul egy nemzetközi programon belül – egy olyan gyártóra bízták, amelynek gyakorlatilag eszközei és szakemberei is alig vannak. A gyár elmondta azt is, hogy jelenleg is egy kiemelt műemlék épület felújításán azzal küzd, hogy ugyanez a kerámiás vállalkozás félbehagyott, vállalhatatlan minőségű „munkája” helyett rendkívül rövid határidőn belül az építtető megelégedésére minőségi Zsolnay kerámiát adjon át. Ezek ellenére az ügyben felelős önkormányzati szakember bizakodó a kerámia pótlások színvonalát, minőségét illetően. Optimizmusát szándékai szerint kiterjesztette volna a Zsolnayra is, minthogy a gyárat is tájékoztatta pár nappal ezelőtt arról, hogy megfelelőnek tartják az utánzatok formáját és minőség tekintetében sincs aggályuk, hiszen a gyártó 10 év garanciát ígért a kúpcserepekre – feltéve, ha 10 év múlva a cég még fennáll és helyt is tud állni. A Zsolnay gyár épületkerámia szakkereskedője óvatosságra hívta fel a Zana Attila Úr figyelmét, hogy a standard mázatlan kerámia, illetve beton tetőcserepek esetében is legalább 25 év garanciát – az átlag egyébként ennél magasabb kb. 35 év – vállalnak a gyártók, míg számos épületen a Zsolnay mázas tetőcserepei több mint 100 évvel ezelőtt kerültek felhelyezésre. Ennek fényében az utánzatokra „vállalt” – a szakmai átlagot jóval alulteljesítő – 10 éves garancia nyilván a várható „minőséggel” szoros összefüggésben lehet. Egyébiránt a szegedi Gróf Palota és a szabadkai Zsinagóga felújítása két fő eleme a magyar-szerb határmenti turisztikai és örökségvédelmi együttműködésnek, melynek célja a két ország szecessziós kincseinek feltárása, felújítása megőrzése. A szabadkai Zsinagóga esetében – a tulajdonos és a Zsolnay gyár közel egy évtizede folyamatos partnerként dolgozik együtt az épület felújításán, több ütemben készült már a Zsolnay épületkerámiák újragyártása, déli szomszédunk esetében fel sem vetődött az eredeti kerámiák újragyártásának az eredetit gyártó Zsolnay helyett bárki másnak a bevonása. Kérdés, hogy a Gróf Palota esetében, miként teljesül a határon átívelő projekt fő célja a szecessziós értékek megőrzése egy idegen gyártó utánzatainak a beépítésével megcsonkított műemlékkel? A Zsolnay tovább fogja folytatni harcát a márkanevét romboló, a 160 éves múltját csorbító, a közvéleményt megtévesztő, a műemléki értékeket meggyalázó törekvések ellen, a szegedi Gróf palota ügyében is a nyilvánosság, az illetékes hatóságok, és jogi eszközök csatába hívásával, annak érdekében, hogy értékeinket megőrizzük az utókornak.                                                     Vajda László                                           Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. cégvezetője

Zsolnay-gyár: 

a jövő érdekében drágítottak

2013. július 14.

Ha nem emelnek árat, a manufaktúra hosszú távon nem működtethető, de a magyar vásárlók ma is fontosak a Zsolnaynak. A pécsiek kedvezményt kapnak.

Tisztában vannak azzal, hogy sok Zsolnay-rajongó magyar vásárló meglepődött, tán kissé csalódott is, amikor szembesült azzal, hogy egyes termékek megdrágultak a boltokban, ám ez a lépés elkerülhetetlen volt ahhoz, hogy az idén 160 éves porcelán manufaktúra működése biztosított legyen, válaszolta megkeresésünkre Vajda László, a Zsolnay-gyár vezérigazgatója.

Azért kerestük fel a szilikátmérnöki végzettséggel is rendelkező szakembert, mert olvasóink panaszolták, hogy némely termékek akár duplájába is kerülnek, mint a tulajdonos-váltás előtt. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi történt az elmúlt négy hónapban, hiszen a szír tulajdonos,Bachar Najari színrelépése korszakváltást jelentett a gyár életében. Ráadásul a drágulást nem kevesen úgy értékelték, hogy a luxuspiac felé nyit a Zsolnay – amit nem is titkoltak –, és emiatt sok magyar Zsolnay-rajongó kiszorul a vásárlói körből.

Vajda László azonban azt mondta, a Zsolnaynak nagyon fontos a magyar piac, nem is vontak ki a kínálatukból olyan edény díszmű termékeket, amelyek forgalma az utóbbi időkben megcsappant, de hagyományosan a magyar vásárlók által keresettek. A teljes képhez pedig szerinte hozzátartozik, hogy a Zsolnay a luxusmárkákhoz képest világviszonylatban még mindig nem drága.

A jubileumi évben a pécsi lakcímkártyával rendelkezők 15 százalék kedvezményt kapnak termékeik árából, e gesztussal is éreztetni szeretnék minden helybélivel, hogy a Zsolnay az övék is.

Cikket írta:Babos Attila (Dunántúli Napló)

Cséplő Petra: A Zsolnay-tulajdonos felesége

2013.június 15.

Minden sikeres férfi mögött egy okos nő áll – tartják. Biztos családi háttér nélkül ugyanis kevesen tudnak emlékezeteset, maradandót alkotni. Mégis, az erősebbik nemet támogató nők legtöbbször meghúzódnak a háttérben, távol maradnak a rivaldafénytől. Az Abszolút Nő szerkesztősége azonban úgy gondolja, ők is érdemelnek annyi figyelmet, mint híres, sikeres párjaik.

Valóban miatta vette meg Bachar Najari a Zsolnay gyárat? Hogyan élik meg a húsz év korkülönbséget? Hordania kell csadort és fátylat? A Zsolnay-gyár új tulajdonosának felesége mindenre választ ad, Cséplő Petra ugyanis tudja, milyen kíváncsiak a magyar nők. Ő maga is tamási születésű.

- Amikor valaki rátok néz, az első és legszembetűnőbb dolog a hatalmas korkülönbség. Hogyan reagálsz a döbbent arcokra?

- Nem foglalkozom vele, mert nekünk, nekem ez a tökéletes házasság. Azt gondolom, az együtt eltöltött tizenkét év is bizonyíték arra, hogy ez működik. Talán furcsán hangzik, de én tényleg csak az előnyeit tapasztalom annak, hogy Bachar húsz évvel idősebb nálam. Meg merem kockáztatni, hogy mielőtt megvettük a Zsolnay-gyárat, több ideje volt a gyerekeinkre, mint egy fiatalabb apukának. Az viszont tény – és szerintem ez a korából adódik -, hogy sokkal jobban félti őket, mint én. Szó szerint a széltől is óvja a gyerekeinket: ha biciklizni indulnak, az utolsó apró ágat és falevelet is elsöpri az útból, csak hogy bajuk ne essen, és a sportokkal kapcsolatban is igen elővigyázatosak vagyunk. A kisfiunk például sakkozni jár. (nevet)

- Nagyon fiatal lehettél, amikor találkoztatok. Szerelem volt első látásra?

- Igen, így, ahogy mondod. Azelőtt nem sokkal szerettünk egymásba, hogy Budapestre költöztem volna a főiskola miatt. Elég gyorsan történt minden, én gyakorlatilag nem is éltem egyedül a fővárosban, hanem rögtön összebútoroztunk. Három évre rá pedig megszületett az első gyermekünk, Nader.

- Biztosan őrült romantikus volt a lánykérés és a nagy nap.

- Hát, ezt így nem mondanám. (nevet) Nagyon sok romantikus pillanat van és volt az életünkben, de az esküvőnk egyáltalán nem hasonlított a lányregényekben elképzelt álomszép menyegzőkhöz. Inkább értelem vezérelt döntés volt, mindkettőnk részéről. Az arab férfiaknak egyébként is nagyon fontos – talán sokkal jobban, mint nekünk, európaiaknak -, hogy a gyerekek házasságba szülessenek. Úgyhogy ennek megfelelően hivatalossá tettük a kapcsolatunkat. Bachar felhívott egyik szerda délután, hogy csütörtökön kettőkor van szabad időpont a mecsetbe, mit szólnék hozzá, ha megejtenénk végre ezt az esküvő dolgot. Én pedig mondtam, hogy jó. Az egész nagyon egyszerű volt, még a családunk sem volt ott, csak két baráti házaspár. Ők voltak a tanúk.

- Nem vágytál nagy esküvőre, csodaszép menyasszonyi ruhára és ünneplésre?

- Ha vágytam volna rá, akkor biztosan így lett volna. Ám mivel egyikőnk sem szereti a felhajtást, a fényképezkedést és a szervezkedést, így inkább nem erőltettük a dolgot. Sajnos nekem egyáltalán nincs érzékem a rendezvényszervezéshez, ezért nem akartam egy ekkora terhet magunkra zúdítani. Biztosan leragadtam volna olyan pontoknál, hogy milyen előételt rendeljünk, milyen legyen a dekoráció stb. Az építkezésünk is azért tart már két éve, mert nem tudom eldönteni, hogy milyen színű legyen a szegély a padló mellett. (nevet)

- Azt csicseregték a madarak, hogy meghatározó szereped volt abban, hogy Bachar Najari megvette a Zsolnay-gyárat. Igaz ez?

- Van benne némi igazság, de azért ez így túlzás. Nem rángattam a férjem zakóját, hogy drágám, kérlek, vegyél nekem egy porcelángyárat. (nevet) A valóságban ez úgy történt, hogy amikor már megvettük a pályázati anyagot, de még csak gondolkodtunk a befektetésen, eljöttünk megnézni a Gyugyi-gyűjteményt. Engem pedig annyira megragadott a látvány: a minőségi munka, a porcelánok sokszínűsége és szépsége, hogy egyből lehetőséget láttam bennük. A végső lökést talán azzal adtam meg, hogy égi jelként emlegetve felhívtam Bachar figyelmét arra a tényre, hogy Gyugyi Lászlóval egyetemben én is tamási születésű vagyok. (nevet)

- Ennyire fogékony vagy a művészetekre vagy üzleti lehetőséget láttál a porcelánban?

- Természetesen értékelem a művészetet, de csupán annyira, mint egy átlagos ember. Én közgazdász vagyok, és évek óta a férjem mellett dolgozom az óra cégében. A porcelánokban inkább jó üzleti lehetőséget láttam, hiszen a drága órák és a porcelánok célközönsége nagyon hasonló. Ám amíg az óramárkák körében nagyon nagy a konkurencia, és óriási a telítettség, addig a minőségi porcelán ritka. Világszinten maximum öt név van, amit egy laikus vásárló ismer. Eladható termékekkel és jó marketinggel pedig nyerhetünk.

- Habár megtehetnéd, hogy az egész életedet szépségszalonokban relaxálva töltöd, mégsem ezt választottad. Miért döntöttél a dolgos hétköznapok mellett?

- Amióta befejeztem az egyetemet, besegítek a férjemnek az óra cégbe. Sőt, volt időszak, amikor Bachar egyéb üzleti elfoglaltságai miatt, szinte egyedül vittem a vállalatot. Nem tudnám elképzelni, hogy a gyereknevelésen és a szépítkezésen kívül ne legyen semmi más állandó elfoglaltság az életemben. Szeretem a pörgést, hogy mindig történik velem valami, és fontos számomra, hogy legyen célom az életben. A kezdetekkor, az alapoktól indulva sajátítottam el a cég működését, és így átláttam minden apró részletet. Az évek során pedig kialakult körülöttünk egy nagyon megbízható csapat, állandó emberek, akikre rábízhatjuk a vállalatot, így van időnk a Zsolnay-gyárral foglalkozni.

- Bachar elvált férfi volt, amikor megismerted. Hogyan jössz ki az előző feleségével és a gyerekeivel?

- Szerencsére kifejezetten baráti a viszonyunk. Bachar előző felesége csupán 11 évvel idősebb nálam, és nem az a tipikus daier hajú, hatvanas ex-feleség. A sors fintora, hogy azóta ő is egy fiatalabb férfivel él együtt. A férjem előző házasságában született két gyerekkel pedig szintén jól kijövünk. A fia körülbelül egyidős velem, és dolgozik az órás cégben, így elég sokat vagyunk együtt. Ők a mi gyerekeinket is nagyon szeretik. Persze néha furcsa az élet: előfordult már, hogy Bachar nagy fiának idősebb barátnője volt, mint én. (nevet)

- Azonfelül, hogy húsz év van köztetek, a származásotoknál fogva kulturális különbség is akad bőven. Mit tudsz mondani az arab férfiakról szóló sztereotípiákkal kapcsolatban?

- Azt, hogy nem igazak. Van a családunkban –rajtam kívül – olyan nő, akinek szintén szíriai a férje, és olyan párokat is ismerünk, ahol mindkét fél arab származású. Szóval, úgy gondolom, elég hiteles vagyok ebben a kérdésben. Ahogy láthatod, nem kell csadort és fátylat hordanom, Bachar nem ver esténként, de még csak féltékenységi jelenetet sem rendezett soha. Nekem az a személyes tapasztalatom, hogy az arab férfiak sokkal jobban tisztelik a nőket, és család centrikusabbak, mint más nemzetek férfijai. Ma már Szíriában is az a jellemző, hogy a nők saját választásuknál fogva hordanak csadort, általában divatból. Főleg a fiatal lányok.

Forrás: http://www.pecsma.hu

Cikket írta:Haszon Zsófia

Elájult a herceg a pécsi Zsolnaytól

2013.március 11.

Nemsokára ízelítőt kaphat a Közel-Kelet a Zsolnay Porcelánmanufaktúra különleges termékeiből. A hétvégén a királyi családhoz tartozó szaúdi herceg járt Pécsett, aki elájult a porcelánoktól. Már azt tervezi, galériák és üzletek tucatjait nyitja meg Rijádban.

Óriási energiával vágott bele a szír származású, magát magyarnak valló Bachar Najari a pécsi gyár fellendítésébe. Az a célja, hogy a Zsolnay igazi hungarikumként képviselje Magyarországot. Elsősorban a keleti piacok megnyerésére koncentrál - úgy néz ki, sikerrel. Legutóbb, éppen a hétvégén a szaúdi herceg, Mohammed bin Abulaziz bin Khalid Al - Saud járt Pécsett.

-A hercegnek nagyon tetszett a Zsolnay és a város is, Pécsett most járt először - számolt be a hétvégi látogatásról Bachar Najari. - Feleségével együtt azt mondták, hogy ilyen szép porcelánt még nem láttak, és ez igazán jól esett.

A gyártulajdonos szerint abban maradtak, hogy hamarosan egy közepes méretű kollekciót is eljuttatnak Szaúd - Arábiába, elsősorban vázákat, mert azok nyerték el leginkább a tetszésüket, na meg persze az eozin.

- A rijádi galériájukban állítják majd ki a Zsolnay porcelánokat közel egy hónap múlva, a kapcsolat igencsak jól indul - mondta Najari.

Mint azt a manufaktúra frissen kinevezett vezérigazgatójától, Vajda Lászlótól megtudtuk, a herceg nem hivatalos látogatásra érkezett Pécsre.

- Najari érdeme, hogy ilyen magas rangú vendégeink lehettek. Lehettek. Lenyűgözte a Gyugyi-gyűjtemény, alig lehetett kihozni a múzeumból, annyira tetszettek neki a porcelánok, felesége pedig igazi művészetpártoló - tette hozzá.

Meglátogatta a gyárat is, vásárolt mintakészleteke, amelyeket majd repülővel küldenek utána Pécsről.

Vajda is megerősítette Najari szavait, azaz, hogy a herceg egy galériaszerű bolthálózat kiépítését tervezi Szaúd-Arábiában.

Mint megtudtuk, Najari nem pihen, a héten még egy orosz és egy újabb szaúdi üzletemberrel is tárgyal, illetve még ebben a hónapban a svájci nagykövet - oldalán a kulturális attaséval - is tiszteletét teszi a manufaktúrában.

A Zsolnay fontosabb üzleti célpontjai között van Szaúd - Arábia, az Egyesült Arab Emírségek mellett Svájc, Hollandia, Franciaország, Belgium is, nagyjából húsz boltot nyitnak a következő két-három évben ezekben az országokban, valamint Pécsett és Budapesten is.

A kisfőnök

Vajda László közel tizennyolc évet dolgozott a Zsolnaynál, 1975-ben került először a pécsi manufaktúrához, akkor 15 évet dolgozott az üzemben. 1998-2000 között ismét visszatért, majd hosszabb kihagyás után, néhány napja tölti be a vezérigazgatói posztot a cégnél. A szilikátmérnök felsőfokú külkereskedelmi végzettséggel, üzemszervező szakmérnöki diplomával is rendelkezik. Közel három évtizedet töltött a porcelángyártásban, együtt dolgozott Szász Endrével is, Hollóházán.


Forrás: http://www.pecsma.hu

Terjeszkedne a Zsolnay szír tulajdonosa

2013.március 01.

Újabb hazai márkaboltok nyitását, a termékskála bővítését tervezi Bachar Najari, a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. új többségi tulajdonosa.

Budapesten az Astoria közelében, a Váci utcában és a várnegyedben, Pécsen pedig a meglévők mellett még két helyen, köztük a Zsolnay-negyedben szeretne új üzletet nyitni - mondta a szír származású svájci-magyar üzletember.

Kifizette a részvénycsomag árát a Zsolnayt megvevő Bachar Najari

2013.február 22.

A svájci - magyar Najarié a Zsolnay

2013.február 15.

Bachar Najari, svájci-magyar üzletemberé lett a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. 74.5 százalékos tulajdonrésze azután, hogy 2013. február 15-én aláírták a gyár részvényeinek átadását rögzítő szerződést Pécsen.